Az utolsó hozzád szóló szavak

Sokat tűnődtem azon, hogy miért így kellett végződnie, hogy miért voltam olyan gyenge és engedtem magam megfélemlíteni. Szerinted minden az én hibám volt, talán igazad van. Szerintem azonban kevésbé vagyok vétkesebb, mint te.
Hogy miért nem tudtalak akkor elengedni, amikor még volt esély, miért nem küldtelek el, amikor még pislákolt a fény, nem tudom. Pedig egyszer, kétszer, de lehet tízszer jött el az idő, meg kellett volna tennem. A lehetőség ott volt, de én képtelen voltam élni vele, nem tehettem, mert akkor még szerettelek.
Miért nem tudtál elereszteni, mikor minden romba dőlt, s én szabadulni akartam, újra kezdésre vágytam, persze... egyedül. De nem, te is gyenge voltál... mohó és önző.
És most itt vagyunk már több mint egy éve, hogy az egésznek vége, mégsem vagyok szabad, mert te követsz engem. Figyeled minden lépésem, én már megtanultam nem törődni ezzel, és nem felvenni azt, hogy olyanokat sértegetsz, akiket nem is ismersz. Nem tudom miért nem vagy képes egy lépést tenni, túllépni ezen az egészen és elfelejteni. Hiszen én voltam az, aki mindig hibázott, de később már nem voltam hajlandó mindent magamra vállalni. Hát... felejts el és minden szebb lesz.

Dicsőség és bukás...

Na jó, talán a címet kicsit eltúloztam, de jobb nem jutott eszembe. Tudom már megint nagyon belekezdtem a blogolásba, aztán persze lehet, hogy megint leáll az egész. Hangulatfüggő...
De hát most megint van miről írnom.
Szóval lezárult a bajnokság őszi szezonja. Ha minden igaz a harmadik helyen zártunk, ami szinte már kötelező eredmény.

1. Nagyhegyesi SE - Nyíradonyi VVTK: 14 : 24
2. Nádudvari SE II - Nagyhegyesi SE: 24 : 38
3. Nagyhegyesi SE - LÉTAFIT SE. Létavértes: 26 : 18
4. Hajdúszoboszlói Szabadidő SE - Nagyhegyesi SE: 11 : 37
5. Nagyhegyesi SE - Komádi Sport Egyesület: 31 : 22
6. DVSC II - Nagyhegyesi SE: 36 : 29
7. Hajdúnánás SC II - Nagyhegyesi SE: 28 : 29
8. Női KK Balmazújváros - Nagyhegyesi SE: 23 : 20
9. Nagyhegyesi SE - Földes Nagyközségi SE: 22 : 12
10.Nagyhegyesi SE - Berettyó MSE: 26 : 26
11.Debreceni Sportcentrum-SI - Nagyhegyesi SE: 22:29

Hm, kár azokért az elbukott meccsekért, de nem lehet mindent megnyerni.
A bukás része pedig most jön, mivel az utolsó győztes meccsen én kidőltem a sorból. Kifordult a bokám, szóval most itt ülök és jegelem, meg borogatom. Szerencsémre az utolsó meccs, így nem kell végignéznem a pálya széléről a többit, de akkor is szerettem volna többet hozzátenni az eredményhez.

Hát, majd legközelebb. Tavaszra már bevethető leszek és féljenek az ellenfelek.

"Sosem tudnálak."

"Ezerszer kedvem támadt megfogni a kezét, és ezerszer nem csináltam semmit."

Van, hogy olyankor kap az ember fontos információkat, amikor nem számít rá. Vagy épp olyat, amire nem számít.
Én egy nagyon kellemes válasz SMS-t kaptam az este. Két szóból állt mindössze, de azt hiszem erre volt szükségem, hogy lenyugodjon a lelkivilágom, ami miatt már hetek óta képtelen voltam rendesen aludni.
Tudtam mi a bajom, vagyis sejtettem. Először azt hittem a szülinapom az, s ami ilyenkor a gondolataim uralja, de nem. Szerintem belül tudtam én ezt, azért kerestem minden lehetséges alkalommal hiába, s kerestem a tekintetét, amikor jelen volt. Látni akartam benne valamit... Ha nem is a pillantásaiból derült ki, nekem sokat mond az, amit írt.
Nem gondoltam, hogy sor kerül erre valaha is. Persze az enyém volt az első lépés, bár talán ő már Csegén megtette azt. (Istenem... soha többé kocsiban alvást mínusz fokban xD) Nem tudom. Azonban az agyam folyamatosan azon jár, hogy vajon megértenék? Tudom, nem kellene, hogy érdekeljen, de ez az eset más. Normál esetben engem sem érdekelne, hogy ki mit gondol. De itt fontos.

Talán pislákol valami fény a sötét alagút végén?

Szeretném.

Tényleg.

Szülinap után..

Hát igen, ez a nap is eljött bizonyítva, hogy az idő megfékezhetetlenül robog előre. Hétfőn 23éves lettem. *sóhaj*

Nem szeretem a szülinapjaimat, de sokan félreértik miért. Nos, igen részben azért, mert ez az öregedés nagyon is gyorsan megy, de nem ez, ami elszomorít.
Vasárnap már nagyon fáradt voltam éjszaka, Krisztiántól is kimentettem magam, mert állatira álmos voltam. De ugyebár megígértem L-nek, hogy fent leszek, hogy ő köszönthessen fel elsőként. Jelentem küldetés teljesítve. Kaptam tőle egy nagyon édes lapot, meg is könnyeztem. Imádom, ha saját kezűleg készített ajándékot kapok, az sokkal megindítóbb, hiszen ez nem jelent mást, minthogy időt fordítottak rád. Vagyis rám.
Az első ajándékomat, már szombaton megkaptam, mert Krisztián képtelen volt kivárni a hétfőt. Részben megértem a dolgot, de azért na... így is elég volt rákészülnöm a nagy napra, nemhogy még előrébb is legyen hozva. Hát aztán mégis megengedtem, hogy átlibbenjen vele. Aztán jött a nagy ledöbb, amikor beállított és átnyújtotta a szütyőt, amiből elég nehéz volt kiszedni az ajit. Nagyokat szusszantam itt is, hogy ne hatódjak meg túlságosan. Sráctól még sosem kaptam saját készítésű ajándékot. Ez pedig még az képzeleteimet is felülmúlta. Az ajándék úgy néz ki, hogy 23 színes papírba idézetek vannak nyomtatva, mind tölcsérbe formázva egyenként és minden tölcsérbe egy kis Sport szeletet ragasztott, aztán ezeket a tölcséreket összekötözte, mintha egy csokor virág lenne. Állatira édes. Kaptam még tőle ezen felül egy bögrét, ami meg a Szuper Sportoló megnevezés miatt tetszik annyira.
Másodikán is kaptam ám ajándékokat, amiket pedig L-nek köszönhetek, kaptam tőle két cuki cicás zoknit és egy vagány skorpiósat, egy ferreró étcsokis bonbont, mert imádom az étcsokit és még egy Pocket coffee-t, mert látta, hogy milyen lelkesen majszolom, amikor mentünk a Loki-Fiorentina meccsre. xD (L)
Kaptam sok email-t, amiket köszönök Verámnak, Jucusnak, Pistinek, Melikének és Balunak, Gyurcinak a szomszédból, Tündikének és végül de persze korántsem utolsó sorban a Mesternek és drága feleségének Zsuzsinak.
Msnen is sok emberkének eszébe jutottam, ami azért nagyon is jól esett szóval így is köszi az én egyetlen és utánozhatatlan Nikimnek (L), Csigusznak a kis tündérnek *.*, Seatnak, mert nem mondta, hogy öregebb lettem, Lackónak, meg köszi a tag-et is, és Petinek is köszönöm.
Meglepett, hogy néhány BK-snak is eszébe jutottam, ezért külön köszönöm a kedves kis üzit és képet Emilynek, Majácskának és Janeynek, és persze soksok puszi Les-nek is érte.
Köszönöm a sömösöket is Krisztiánnak, az édes kis mmst L-nek SIKERÜLT LETÖLTENI ÉDES!! és nagyon hálás vagyok Évinek és az unokahugicámnak Diának, valamint ugyan 00.01kor kaptam, de nagynagy ölelés és millió csók Sebinek, hogy eszébe jutottam.
És kaptam még köszöntést Vinnytől meg egy nemzetközi ölelést és puszikat a drága és nagyon is édes Ole-től :)
Bocs, ha nem teljes a lista....

A legjobb dolgot azonban asszem a végére hagytam, ami pedig nem más, mint hogy az én dlága L-emmel elmentünk egy jót császkálni a városba, végig hülyültünk, meg persze aztán kicsit komolyabb dolgokról is beszéltünk. (L) a Szabó Magda kávézó, a fini tea és a sajttorta, na meg az eperért való villapárbaj xD

És persze a családom sem feledkezett el rólam, örültem, hogy hallom apum hangját és külön örültem neki, hogy nem hajnal négykor hívott fel, mint amikor sms-t szokott küldeni. Tesómnak köszi a cicás bögrét és a fincsi csokit... mázli, hogy nem diétázok és az anyukámnak is köszönöm, hogy feltöltette a kártyámat.

Hát ennyit szerettem volna a szülinapommal kapcsolatban, tovább nem is akarok rá szót pocsékolni, túl éltem és ez a lényeg.

UPD: Az ajándékhegyek nem értek véget, szerdára meg volt beszélve egy randim a Macikámmal (L) nem vártam igazán, hogy tényleg pont délben beállít, de megtette egy majdnem nagyobb dobozzal, mint ő maga xD A doboz egy torta tartó izét rejtett, ami értelemszerűen egy tortát rejtett. Nem is akármilyet. Egyrészt Baylies-es, ami a kedvencem, másrészt állatira szép ééés naggyon fincsi volt. Ezen kívül kaptam egy cuki Nike-jeles fülbevalót, ami egy oltári cuki Britanniás tartóban volt. (L)(L)(L)(L)... azt még nem tudom, hogy hogyan fogom ezt 5 hónap múlva viszonozni. -.-