2010. október 25., hétfő

Álomnap

Azt hiszem minden ember a tökéletes napról álmodik. Amikor minden rendben megy a melóban, és a többiben is. Nos, nekem nem nagyon vannak dolgaim a melón kívül, nincs pasi, a barátok ezer kilóméterekre, tisztelet a kivételnek, de Nichez sem ugorhatok be akármikor, bár megtehetném.
De jó napom volt, reggel ugyan nehezemre esett felkelni, valahogy sokkal jobban élveztem, amíg akkor kelhettem, amikor akartam, és utána is még órákig vakargathattam magam össze, hát most nem. A suliban tanszünet, így egész nap meló. Mégis, ma legalább jól viselkedtek.
Játék volt a Wii-n, aztán egy kis tanulás, számolási gyakorlatok, majd mese, vacsi és fürdés. Aranyosak voltak, hogy megállították a filmet, amíg lent voltam, bár nem tudtam velük nézni, mert a vacsit kellett csinálni. Végre fel van töltve a hűtő... hát igen, Kerem hazajött a hétvégére és vásárolt. Mivel más viszont nem nagyon volt, hát végül is paprikás csirkemellet csináltam. oltári mázlim volt, hogy volt még egy kis kaliforniai paprika a hűtőben. Tettem még bele gombát és a szokásos gyomorgörccsel álltam neki a főzésnek. Miért volt gyomorgörcsöm? Mert bár nem főzök rosszakat, valamelyik gyereknek, vagy olykor egyiknek sem ízlik.
Még épp csak rádobtam a húst a lecsóalapra, amikor megjelent a konyhában Tarik. Kérdezte mit főzök, mondtam, hogy paprikás csirkét, erre szimatolgatott a levegőbe, mosolyog, és mondja, hogy nagyon jó az illata. Gyors felvágtam a gombát, amikor odajött Lara is, hogy hát ő nem kér csirkét, csak sajtos tésztát. Na igen, emiatt a gyomorgörcs.
Míg főtt magának a husi meg a tészta, felmostam a nappalit és felmentem hozzájuk mesét nézni. Tarik ott dörgölőzött a takaróba, mint valami macska, közben meg ezt mondta : bár kész lenne már a csirke, mert ooolyan finom az illata. Örültem.
És végre elkészült, hívtam Larát kóstolni, hogy eldönthesse mit kér akkor. Ízlett neki a hús, de ez már volt így, de akkor mégsem akarta megenni.
Leültünk, az arcukat néztem, a reakciókat. És csoda. Egy rossz szó se, se nyávogás. Majdnem akkora adagot kaptak mint én. Én majd' kidurrantam a végén, Tarik még egy tányérral kért, Lara megevett mindent. Aztán persze fánkolás.
A zuhanyzással is gyorsan megvoltunk, jöhetett egy újabb mese. Szal jó nap volt. Picit fárasztó, de jó.

Nincsenek megjegyzések: